Nyugalom, még élek, nem tűntem el!
Ismét egy elég hosszú szünet áll mögöttem blogügyileg, de igazat megvallva, ha akartam volna, akkor sem tudtam volna jelentkezni. Nézzük mi minden történt velem az elmúlt kitudja hány napban, vagyis amióta nem jelentkeztem.
Sz. volt nálunk múlt közepétől keddig. Szerda este bementem elé Pécsre a vasútállomásra, majd busszal folytattuk utunkat egész keresztanyámékig, ahova hivatalosak voltunk. :D Kellemesen telt az este, egy jó nagyot beszélgettünk, szerencsére a hozzám legközelebb álló 2 ember szimpatikus egymásnak is :P. Elég későn mentünk el aludni, aminek az lett az eredménye, hogy másnap meg elég későn keltünk fel... :D
Azon a napon konkrétan a semmit csináltuk, kicsit ökörködtünk, játszottunk, na meg persze kerítettünk sort egy kis szerelmeskedésre is, de csak módjával, hisz mégiscsak vendégségben voltunk :D
Este mentünk hozzánk, Engrufalvára... Megvolt a "nagy" ismerkedés, szerencsére túl sok vizet nem zavart anyám, mert pénteken már utazott is el Erdélybe :P ( és még mindig ott van :P ) Megnéztük még a Kémes Hármas című filmet, utána pedig nem publikus dolgok következtek alvás előtt :D
Péntek reggel már együtt zuhanyoztunk, életünkben először ( nem utoljára ). Hát mit mondjak, nagyon jó volt! Bár ha lenne egy kádunk, még jobb lett volna! Na majd erre is sort kerítünk :D Délután még nem maradtunk magunkra, ezért csak összebújós filmezésre futotta ( Sherlock Holmes ), majdnem le is buktunk, de szerencsénk volt... :P Hamar eljött az este, amikor végre tényleg kettesben maradtunk, volt minden, ami szem-szájnak ingere :P Aztán pedig megnéztük a Kis Hableány-t ( mert igenis jók a Disney-mesék!) és megint szerencsénk volt, mert a vége előtt 10 perccel bátyám hazaesett véletlenül az éjszakából... Ha kicsit később jött volna, nos elég félreérthetetlen lett volna :D Ekkor eléggé ki is borultam, ugyanis szerettem volna Sz-t meglepni valamivel, de ez így másnapra tolódott...
Ez a nap volt március 29-e, vagyis ekkor kellett volna megtudnom a nyelvvizsgám eredményét, de nem találtam magam rendszerben... Írtam e-mailt, de csak egy automatikus válaszüzenetet kaptam, érdemi segítséget nem... Ezen a téren maradt a bizonytalanság.
Szombaton megint nem voltunk kettesben, így békésen kellett elütni az időt, ami egyébként nem baj :P Sakkoztunk, kártyáztunk, netezgettünk, tehát jól elvoltunk :P Szerencsére egyet értünk abban, hogy nem kell a nap 24 órájában egymást falnunk :D Este viszont megint kettesben maradtunk, végre átadhattam Sz-nek az ajándékát. Láttam az arcán, hogy nagyon örült neki és eléggé meghatódott :P Jó volt látni az örömöt az arcán, amit én okoztam neki. Hogy mit csináltunk az este hátralevő részében, azt megint csak a kedves Olvasó(k) fantáziájára bízom...
A nyelvvizsgámról pedig továbbra sem volt semmi hír...
Vasárnap szintén dél körül ébredtünk, ettünk egy "fantasztikus" pörköltet... Mama ízlelőbimbói már sajnos nem a régiek... Napközben X-Boxoztunk, ő az Assassin's Creed-del játszott, én meg kosaraztam... :D Persze közben szeretgettük egymást. Sajnos az időjárás nem igazán kedvezett a kinti programoknak, így kénytelenek voltunk a négy fal között maradni. Estére sütöttünk-főztünk, csináltunk jó kis pizzákat, meg melegszendvicseket :P
Vacsi után együtt zuhanyoztunk megint, aztán ismételten kihasználtuk, hogy üres a lakás. Kicsit gonoszak is voltunk, nem csak az én ágyam lett kipróbálva... :D Ja meg végignéztük az összes fellelhető képet, ami otthon volt, közben pedig sztorizgattunk, pezsgőztünk.
A nyelvvizsga terén pedig a helyzet még mindig változatlan volt.
Hétfőn szintén későn keltünk fel, ebéd után meg X-Box-oztunk megint csak :P Gyorsan elment az a nap is, bár este már kicsit kimozdultunk, megmutattam Sz-nek Engrufalvát... Hát nem volt sok minden mutatnivaló rajta...
Este pedig Karib-tenger kalózai maratont tartottunk, kisebb szünetekkel megnéztük egyben az első három részt :P A negyedik még várat magára. Körülbelül hajnali 5-re végeztünk, aztán már nem sok mindenre volt energiánk :D
Kedd meg már a búcsú, a pakolás jegyében telt. Bár reggel még együtt fürödtünk. Fantasztikus 7 nap volt ez!
Szerdán pedig megtudtam, hogy sikeres lett a német középfokú nyelvvizsgám. Bőven 80% feletti eredményt értem el, szóval bódottá' van. Rosszul adtam meg a nevemet online jelentkezéskor ( először a vezeték- és a keresztnevem cseréltem fel,majd el is gépeltem másodjára) , ezért nem tudtam megnézni addig, miképp' sikerült.
Ma pedig péntek van, lassan ideje aludni menni. Hamarosan újra jelentkezem!
Sziasztok!
Nos, kedves olvasó(k), már ha van(nak) még, eljött az ideje egy újabb bejegyzésnek... Végre testileg és lelkileg is megfelelő állapotban vagyok a blogíráshoz, gondoltam kihasználom ezt a ritka alkalmat.
Elég sok minden történt velem, amióta nem jelentkeztem... Következzék egy kis számvetés az elmúlt cirka 2 hétről.
Nos, a lelkemről annyit, hogy újra előjött a kisebbségi komplexusom, ami nagyon kellemetlen órákat okozott... Többe-kevésbé sikerült ezen problémákat orvosolni, na jó, talán többé... Hála Sz-nek természetesen... :P
Testi gondokról meg annyit, h lassan 2 hete van vírusos gastroenteritisem... Akit érdekel, olvasson utána a dolognak, Google mindenkinek a barátja, nem mennék bele itt a (piszkos) részletekbe.
Sz-éknél is voltam 3 napot... Március 15-én mentem fel, természetesen a legjobb időjárási körülmények közepette...
Mohácson aludtam egyik haveromnál, a 9.45ös busszal terveztem felmenni Budapestre... Gondoltam felérek vele 12.45re és még várhatok is egy csomót Sz-re... Gondoltam én persze, nem így lett :D.
Szállok fel a buszra Mohácson, kérek jegyet Pestre, erre benyögi a sofőr, hogy egyelőre csak Szekszárdig megyünk... Hát akkor menjünk Szekszárdig, majd lesz valami... Az autópályákat időközben lezárták, amíg a többi utassal a buszon várakoztam, egyre valószínűbbé vált, hogy ez a busz nem fog menni Pestre... Közben bújtam az Internetet, hogy át kéne jutni busszal Pécsre és onnan pedig vonattal tovább menni. Ez az ötletem is dugába dőlt, hiszen Pécs be volt zárva, nem ment oda semmilyen busz...
Végül több mint 2 órát ültem a buszon, amikor közölték, hogy megyünk vissza Mohácsra. Egy másik sráccal ekkor leszálltunk és elmentünk érdeklődni a Szekszárdi vonatállomásra, hogy mi a kotta ... Mondták, hogy fog jönni vonat, de jó nagy késéssel, úgyhogy kalandos útra készüljünk.. Végül másfél óra várakozás után jött is, egy sárbogárdi átszállással csont nélkül Pestre értem kb 8 óra alatt...
Fantasztikus volt újra találkozni Vele! Bőven megérte a 8 óra utazás ezt a 3 csodás napot! Metróra szálltunk és kimentünk hozzájuk. De mielőtt felmentünk volna a lakásba, lementünk egy kicsit a raktárba :P Mindenkinek a fantáziájára bízom, hogy mi történhetett ott :P
Ezt követően pedig felmentünk a lakásukba, ahol nagyon jól elvoltunk, csodálatos volt :P Sokat beszélgettünk az első este, közben kártyáztunk, meg filmet néztünk, végül pedig a nap zárásaként lefeküdtünk (aludni).
Szombaton hihetetlenül jó volt a szerelmem mellett ébredni, azt hiszem, ehhez hozzá tudnék szokni :P A nap hátralévő részében filmeztünk, ökörködtünk, na meg persze +18-as dolgokat csináltunk :P Este elmentünk egy nagyot sétálni, együtt néztük meg a naplementét egy közeli felüljáróról ^^.
Vasárnap is nagyon gyorsan elment, elvoltunk akkor is, részletekben nem mennék bele megintcsak :D Összességében fantasztikus hétvégém volt, jobb nem is lehetett volna!
Még egy dolog van, amiről mindenképp szeretnék beszélni, bár már így is túl hosszú vagyok... Valamelyik nap lógtam a suliból, nem voltam jól sem testileg, sem lelkileg, nem is tanultam arra a napra, így három karót úsztam meg... A nagy hidegben azonban nem akartam kószálni, így végül keresztanyáméknál kötöttem ki...
Életem talán legmélyebb témájú beszélgetésére került sor... Lényeg az, hogy keresztanyám összerakta azt, hogy meleg vagyok, de a legcsodálatosabb az egészben az, hogy teljes váll(mell)szélességgel mögöttem áll!
Köszönöm neked!
A kaland pedig csütörtökön folytatódik...
Legyetek rosszak, sziasztok!
mármint lelkileg... Részletek nem tom,lesznek-e. Rég voltam ennyire mélyen...
Elnézést, hogy eddig nem jelentkeztem. Tegnap nem volt energiám blogolni, estére pedig ki is buktam rendesen, de szerencsére van, aki tartja bennem a lelket... :)
Nézzük tehát mi is történt ezen az ominózus hétvégén :D
2013.03.01.;Péntek
Valamikor dél körül ébredhettem. Úgy volt, hogy már a 14.00-s busszal megyek Engrufalváról Engrumegye székhelyére. Ott laknak ugyanis nagynénémék, meg volt beszélve, hogy náluk alszom, hisz Engrufalváról hétvégén nehéz kijutni busszal. El is készültem nagy sebbel-lobbal, erre bátyám közölte, hogy ne siessek mán annyira, hiszen ő meg elviszi a barátosnéját moziba, így tudok velük menni autóval. (öröm-bódottá)
Ennek örömére, mármint, hogy még van 2 órám indulásig: Skype bekapcs, Sz-szel beszélgetés. Hamar elrepült a 2 óra ofkorsz, irány Engrumegye székhelye. Felfedeztem, merre van az iskola, ahova másnap menni kell, nehogy reggel kellemetlen meglepetés érjen... Iskola megtalálva, minden király, helyijáratra fel, nagynénémékhez ki. Ott pihenés volt, azt a tanácsot kaptam egyik ismerősömtől, hogy előtte nap már ne németezzek... Mit mondjak, megfogadtam :D
2013.03.02.;Szombat
7-kor csörgött a telóm, magamhoz képest elég rövid idő alatt, fél 8-ra már ki is tápászkodtam az ágyból. Felöltözés, majd azt követően embert próbáltam faragni magamból, több kevesebb sikerrel. Na jó, talán inkább többel. Helyijáratra fel, iskolába be.
Nézzük magát a vizsgát: Kaptunk egy füzetet, mely tartalmazta a feladatokat... Az elején volt egy oldal, amit ki kellett tölteni ilyen személyes adatokkal... meg egy a közepén is... Mondta a vizsgabiztos néni, hogy valamit nehogy beírjunk valahova... Na én akkor úgy leblokkoltam, hogy kellett 10 perc,mire azt a néhány adatot szépen kitöltöttem :D... Ami már beleszámított a vizsgaidőbe... Ezt egyébként jó nagy hülyeségnek tartom... Na mindegy, maguk a feladatok annyira nem voltak vészesek, a nyelvtani rész második feladatát viszont jószerivel csak betippeltem időhiány miatt... Nem ért ez valami hú de sok pontot, de nagyon remélem, hogy nem ezen fog múlni... Hiányzott az a 10 perc, amit az elején elszuttyogtam...
Ezután viszont egy kisebb meglepetés ért, hiszen minden gyakorlókönyvben olyan levelet kellett írni, amiben valamilyen állásra kell jelentkezni. Hát, most nem ilyen volt, de szerintem elég jól megoldottam a feladatot...
Ezt követte a hallásértés, ami szerintem bőven teljesíthető volt az elvárt szintre. Ezután hosszú-hosszú várakozás, majd szóbeli...
Amint leültem a teremben, az izgalmamról kb elfelejtkeztem. Viszont akivel vizsgáztam, az nagyon nem tudott németül, ami pedig lehet, hogy engem is le fog húzni rendesen a pontozásnál. Kb. annyiból állt a beszélgetésünk, hogy én kérdezgettem, ő meg próbált válaszolni...
Mindent egybevetve nem vagyok reménytelen. Ha most nem is sikerült, legközelebbre már meglesz az a rutinom, amellyel szerintem meg tudom csinálni :P Nem egy mission impossible.
Vizsgának vége juppí, helyijáratra ismét fel, ki rokonokhoz, ahol a nap hátralevő részét töltöttem. Sok érdemleges nem csináltam, unokatesómmal pizzáztunk egyet, aztán feküdtünk le korán aludni
2013.03.03.;Vasárnap
11-kor felkeltem, felöltöztem, indultam haza Engrufalvára. Igen ám, de ahogy közelítettem meg a buszmegállót, dobtam egy seggest :D Kitaposott, földes úton mentem és nem számoltam azzal, hogy még eléggé csúszós lehet ilyentájt.... Jót röhögtem magamon, a kabátom tiszta dzsuva lett, így azt betömtem a táskámba és úgy folytattam utamat :D Idén még úgyse estem el :D(ezt leszámítva)
1-re hazaértem, aztán tanulgattam, miegymás... Estére meg szépen bedepiztem. Unom az itteni életemet... Mindennap ugyanaz a szar iskola, ugyanazok az emberek, akiket nem szeretek, ugyanaz a monoton rendszer... Kezdek kiégni... Nekem nem itt van a helyem... De ez már egy másik történet...
Ennyi lett volna a hétvégém, köszönöm, hogy gondoltatok rám, amint lesz eredmény, tudni fogtok róla! ;)
Sziasztok!
...ilyenkor már nyelvvizsgázok :D
Szurkoljatok lécci :P
Köszönöm, majd valamikor jelentkezem.
Sziasztok!
Havi rendszerességgel tervezem ezt megcsinálni, remélem kitart a lendület legalább év végéig. Egyrészt (statisztika-)buzi vagyok, másrészt pedig szeretném tudni, mire folyik el a pénzem, harmadrészt pedig ti is egy kicsit betekintést nyerhettek a világomba.
A pénzt egyáltalán nem sajnálom, amit magamra költök, szóval ilyen gondjaim nincsenek :D Az ötletet egyébként 979 blogján láttam, tőle láttam hasonló dolgot régebben... Remélem, hogy nem fog megharagudni rám...
Kezdjük a bevételekkel:
Összes bevétel: 9470 HUF
Nézzük kategóriánként:
Mama - 5000 HUF (52,7%): Reggelente kapok kajapénzt,amiből általában nem veszek kaját, hiszen azt viszek otthonról, így ez megmarad zsebpénznek... Na meg néha kérek még egyéb dolgokra is (pl.: füzet), amit végül szintén elrakok... Ez kb. a zsebpénzem...
Munka - 1600 HUF (16,9%): Ezt inkább nem kommentálnám :D Apróbb megrendelések...
Egyéb - 420 HUF (4,4%): Halvány lila fingom sincs, hogy mi volt ez, talán valami visszajárók lehettek...
Anyu - 200 HUF (2,1%): Erre viszont emlékszem, hogy füzetre kértem, de végül nem vettem, mert találtam egyet :D
Ajándék - 2250 HUF (23,8%): Bátyámtól szoktam kapni időközönként egy kisebb pénzmagot... Nem sok, de jól jön :D
Folytassuk a kiadásokkal:
Összes kiadás: 12300 HUF
Nézzük kategóriánként:
Kávé - 780 HUF (6,3%): Suliban néha megkívánom, illetve ha bent járok a városban, jól esik elszürcsölni egy meleg kávét ebben a nagy hidegben... Emellett nem iszom és nem dohányzom, szóval ha mindenki csak ennyit költene a káros szenvedélyeire, az nagyon jó lenne :D
Utazás - 4100 HUF (33,3%): Februárban két meccsen is voltam, ahova utazni kellett, valamint ugye Pesten is jártam, ami szintén nem egy olcsó mulatság. De legalább világot látok és addig sem a monitort bámulom :D Lesz ez még több is...
Rágó - 200 HUF (1,6%): Ritkán veszek rágót, általában tarhálok valakitől... Most azonban mégis megesett velem ez a "csúfság" :D Reggelente szoktam bekapni egyet (mármint rágót), jó stresszoldó és még a fogaknak sem árt. :P
Meccs - 1200 HUF (9,7%): Mint említettem, két meccsen is voltam, ahova természetesen nem ingyenes a belépés... Nem baj, ennyi kikapcsolódás kell :D
Kaja - 170 HUF (1,3%): Na a kajapénzből, amit kapok, ennyi ment kajára... Valami bagett félét vettem egyszer, mert már az éhhalál küszöbén voltam :D
Óvszer - 850 HUF (6,9%): Végre ezt is megéltem, hogy ilyenekre kell költeni :P Fő a biztonság :D
Meki vagyis Burger King :D - 2000 HUF (16,2%): Sz-szel voltunk Burger King-ben a Keletinél és voltam olyan rendes, hogy én fizettem... :D Nem vagyok egy nagy gyorsétterem-fan, mert kurva káros és mert kurvára hízlal de még drága is emellé... Néha azonban jól esik bevágni a szemét kaját is, mert nem tudom letagadni, hogy finom :D...
Sz. ajándéka - 2000 HUF (16,2%): Gondoltam meglepem valamivel, de nem jött össze, így inkább odaadtam neki a pénzt, hogy csináltassa meg és majd én teszem a nyakába :D
Meló - 1000 HUF (8,1%): Sajnos nem csak bevétel van itt, hanem kiadás is... A bevétel több lett volna, de pár embernek még van tartozása, remélem a héten befutnak ezek az összegek, csak így az már a márciusra fog tolódni. Ennél nagyobb baj sose legyen :D
+/-: - 2830 HUF
Ennyi lett volna ez a hihetetlenül izgalmas bejegyzés, aki végig tudta olvasni bealvás nélkül annak hatalmas gratuláció jár... Mindjárt dobok is be az elejére egy kis zenét, hátha feldobja :D
Holnaptól, vagyis mától pedig nekiállok GYÚRNI! Jópárszor nekiálltam már, kb. 2 hét volt a rekord, amíg csináltam... Talán most így, hogy ide is leírtam, nagyobb lesz a motiváció, hogy megmutassam, hogy igenis képes vagyok legyőzni a saját lustaságom...
Ennyi voltam mára, szombaton nyelvvizsga, szorítsatok!
Puszi nektek, szép napot!
Nos, a közelgő nyelvvizsga elég szépen leszívja mostanában az agyamat, kedvem és időm lett volna blogolni, de erőmből mindössze néhány apróságra futotta. Most sem fogtok egy normális, kerek bejegyzést olvasni, innen-onnan csipegetek, ami eszembe jut.
Átfogalmaztam a blogom bevezető szövegét, valamint átkereszteltem a blogot "Engru blogjá"-ról "Engru világá"-ra. Az Engru blogját túl sablonosnak találtam és ideje volt már egy kis átalakításnak is. Fő a változatosság :P
Valamelyik este egy remek blogra akadtam, "Kizárólag pasiknak" címmel. Nagyon tetszik és szívesen is olvasom, a linket hamarosan ki is teszem ide oldalra. Olvassátok ti is!
Sz-nek van egy kívánságtáblája, amit még senki sem látott. (rajta kívül persze) Megígérte, hogy ha legközelebb megyek hozzájuk, megmutatja nekem^^. Nagyon kíváncsi vagyok rá, hogy néhány éve milyen vágyakat fogalmazott meg magának és, hogy azok közül melyiket sikerült megvalósítania. Nagyon aranyos dolognak tartom ezt tőle, és igazán megtisztelő és felemelő, hogy én leszek az első, akit ennyire közel enged magához^^.
A kívánságtábla ötletén felbuzdulva, írnék most egy hasonlót ide a blogra, egy úgynevezett bakancslistát. Ezek a vágyak, melyeket nemsokára leírok, kizárólag a 2013-as évre fognak vonatkozni. Volt már egy hasonló kezdeményezésem január elején. Nem fogom azt sem törölni, így később is visszatekinthetek majd arra, hogy 2 hónap alatt mennyire változtam/nem változtam.
Na de elég a rizsából, nézzük tehát mik a legfőbb vágyaim erre az évre:
1. Sz-szel szülinapozni, névnapozni, szilveszterezni, nyaralni és a többi. Ehhez nem kell semmit sem hozzáfűzni...
2. Lenyelvvizsgázni németből. Továbbra is napirenden van, sőt, szombaton vizsga... Ha nem sikerül, még mindig ott van a májusi emelt szintű érettségi, aztán majd meglátjuk... Jó lenne, ha most szombaton összejönne. Kéne a továbbtanuláshoz a +28 pont. Muszáj, hogy felvegyenek majd valahova, mert ki akarok lépni ebből a falusi életből...
3. Kapni egy normális órát. Régóta szeretnék egy komolyabb karórát, de eddig valahogy mindig elmaradt. Ma fel is vetem majd anyunak, hogy közösen bátyámmal majd "meglephetnének" a szülinapomon egyel. Oké, egyrészt divatból is kéne, hiszen egy jó óra öltöztet, meg aztán amúgy sem árt, ha az embernek nem a telefonján kell nézni örökké az időt...
4. Angolból legalább 90%-os középszintű érettségit tenni... Az indok szorosan összefügg a 2-es pontban említettekkel.
5. Eljutni külföldre nyaralni. Ez valószínűleg csak egy terv marad idén is... 2010 nyara óta nem voltam külföldön, leszámítva egy egynapos horvátországi "nyaralás"-t, amikor sikeresen szarrá áztunk és effektíve többet buszoztunk, mint amennyit pihentünk... Olyan jó lenne süttetni egy hétig a(z egyre kisebb) hasamat a tengerparton...
6. Szemeimet megműttetni. Továbbra is tervben van és nagyon szeretnék normálisan látni végre. Ennek majd nyáron fogok utánajárni és ősszel csináltatnám meg...
Egyelőre egyéb dolog, amit húdekibaszottul szeretnék nem jut eszembe, vagy éppen nem ide való :P.
Majdnem elfelejtettem, hogy túlestem életem első CO-ján. Ez is valamikor a múlt héten volt. Bocsi srácok, nagyon egybefolynak a napok... Mindegy is...
Unokaöcsémnek számoltam be arról,hogy mi a szitu velem, na meg Sz-ről. Azt mondta, hogy nem bánja, hiszen ilyen boldognak még sose látott, mint mostanában vagyok... Sz. után egyébként ő az egyetlen ember, akiben 100%-ig megbízom, a következőkben tehát nem várható újabb CO...
Legyen elég belőlem ennyi, köszönöm a türelmet!
További szép napot, sziasztok!
P.S.: Az előző bejegyzés kommentjeiben írt jókívánságokat pedig nagyon köszönöm! Igazán kedvesek vagytok és jól esik,hogy ennyien szurkoltunk nekünk!
Rengeteget gondolkoztam a bejegyzés címén,végül a fentebb látható mellett döntöttem. Esélyes volt még: "Életem legjobb hétvégéje","Egy beteljesült álom" és a "Köszönöm,hogy vagy nekem" ...
Na de nem szaporítom tovább a szót,következzék a "sokak által várva várt" beszámoló.
Erősen nyálas és csöpögős bejegyzés következik,nem mondhatjátok,hogy nem szóltam előre.
Szóval szombat reggel befutott a vonatom a pályaudvarra,ahol Sz. már várt engem. Sosem fogom elfelejteni azt a pillanatot,amikor először megláttam. Ezután a szállás felé vettük az irányt,ahol a kezdeti zavargás után egy nagyon kellemes napot töltöttünk el egymás társaságában. Részleteket nem írok le,mindenkinek a fantáziájára bízom.
Kaptam rengeteg ajándékot is,melyeknek nagyon örültem. Egy karkötőt,amit azóta sem vettem le,egy kosaras mezt, egy parfümöt és kettő pulcsit :D El lettem halmozva ajándékokkal ^^. Soha,senkitől nem kaptam még ennyi kedvességet,mint Sz-től ebben a két napban... Köszönöm ^^ Természetesen én is adtam neki ezt-azt.
Este elindultunk megnézni a Cittadellát,közben pedig beugrottunk egy Meki-be vacsizni.(akarom mondani Burger King-be):D. Egy 40 körüli pasinak nagyon bejött Sz,amikor pedig rájött,hogy együtt voltunk,elég szúrósan nézett rám... Én meg jó gúnyosan visszamosolyogtam rá :D
Ezután pedig buszra szálltunk,ahol véletlenül találkoztunk Sz. egyik barátjával,aki nagyon szimpatikus. Kicsit beszélgettünk,de hamar le kellett szállnunk. Az első budai megállónál ki is léptünk a buszból és meg sem álltunk a hegy tetejéig. Na jó,menet közben többször megálltunk "pihenni",az egyik pihenést pedig a fényképezőgépem bánta... Fantasztikus volt kézen fogva sétálni a sötétben és közben letekinteni a városra... Mihamarabbi ismétlést igényel ez az este ^^
Ezután visszamentünk a szállóra gyalog,menet közben egy hatalmasat beszélgettünk,ami még a szállón is folytatódott,majd lefeküdtünk aludni. Hihetetlen volt a szerelmem mellett aludni,hallani a szuszogását,fogni a kezét és a többi :D Reggel pedig csodálatos volt mellette ébredni és őt ébreszteni.
Pár órával később elhagytuk a szállót és Sz-éknél kötöttünk ki. Nagyon jól éreztem magam ott is,vártam már régóta,hogy belépjek egy kicsit az életterébe. Anyukája is nagyon szimpatikus volt...
Este pedig 3 másodpercen múlott,hogy lekéssem a vonatot,de az angyalok szerencsére segítettek.
Fantasztikus volt ez a 2 nap,életem legjobb hétvégéje volt.
To be continued... :P
A kettő nem függ össze!
Szóval életemben először engem sem hagy végre hidegen a Valentin nap,bár ünnepelni csak a hétvégén fogunk Sz-szel. Már megvan az ajándéka,amiről csak én fogok az eszébe jutni. Erről a témáról legyen elég ennyi :D
Tegnapi napom nagyon fos volt,egész nap morcos is voltam. Nem lehetett hozzám szólni,mert csak ingerülten válaszoltam,vagy nem is válaszoltam.
Miért voltam felbaszva part1? Megint 1%-on múlott a jobb jegyem töriből. Nem 1 ponton,1%on :D Két nap alatt másodjára fordult ez elő velem... Eddig 5 és fél év alatt 4 tanárnál szinte végig 5 voltam,most már 3asom is van...
Miért voltam felbaszva part2? Angoltanár elküldött órán könyvekért a könyvtárba. A folyosón láttam 1 lapot,gondoltam hátha fontos valakinek,ezért lehajoltam hogy szemügyre vételezzem. Erre jön a könyvtárosnő és nekiáll baszogatni, hogy neki dolga van és mér ilyenkor jövök és mér állok meg bámészkodni a folyosón és a többi...
Miért voltam felbaszva part3? Magyartanár is gyökér volt,de ebbe ne menjünk bele...
Hülyékkel vagyok körülvéve...
Nagyon szeretnék végre kiszakadni ebből a környezetből,de még sajnos legalább másfél év... Addig pedig vegetálás lesz... De ez már egy másik történet
Kitartást nektek is,holnap már péntek!
Utolsó kommentek